Kivezetik az árrésstopot Magyarországon
Az árrésstop kivezetése Magyarországon új helyzetet teremthet: a kormány benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely megszüntetné az élelmiszerekre és a drogériai termékekre vonatkozó kötelező árréskorlátozást. A változás a mindennapi bevásárlások során is érezhető lehet. A legfontosabb kérdés, hogy drágulnak-e az alapvető termékek, mikor lép életbe az új szabályozás, és hogyan változhat a boltok árképzése.
A kormány indoklása szerint az élelmiszerek és a drogériai termékek inflációs folyamatai normalizálódtak, a forint euróval szembeni erősödése pedig kedvezőbb környezetet teremtett az intézkedés megszüntetéséhez.
A kivezetés azonban nem jelenti automatikusan sem azt, hogy minden érintett termék ára emelkedni fog, sem azt, hogy a korábbi árak változatlanok maradnak. A tényleges hatás a beszerzési költségektől, a kereskedők döntéseitől, a vásárlói kereslettől és az üzletek közötti versenytől függ.
Árrésstop kivezetése: mikor szűnhet meg a korlátozás?
Az árrésstop kivezetése kapcsán a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat a kereskedelemről szóló törvény módosításával szüntetné meg az árréskorlátozást.
A tervezet alapján a változás nem egy előre megjelölt naptári napon, hanem a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba.
Ehhez először az Országgyűlésnek el kell fogadnia a javaslatot, majd a jogszabálynak meg kell jelennie a Magyar Közlönyben.
Október 29-én tehát még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy pontosan melyik napon szűnik meg az árrésstop. A végleges időpont a parlamenti döntéstől és a kihirdetéstől függ.
Mi az árrésstop, és hogyan működik?
Az árrésstop működésének alapja, hogy az állam meghatározza: bizonyos termékeknél a kereskedő legfeljebb mekkora különbséget alkalmazhat a beszerzési és az eladási ár között.
Az élelmiszereknél a szabályozás legfeljebb 10 százalékos, a meghatározott drogériai termékeknél pedig legfeljebb 15 százalékos árrést engedett meg, a további jogszabályi feltételek figyelembevételével.
Fontos különbséget tenni az árrés és a nyereség között. Az árrésből a kereskedőnek többek között a dolgozók bérét, az üzlet fenntartását, az energiát, a szállítást és egyéb működési költségeket is fedeznie kell.
Ezért a 10 százalékos árrés nem azt jelenti, hogy a bolt minden eladott terméken 10 százalék tiszta profitot termel. A szabályozás részletei az élelmiszerek árréskorlátozásáról szóló 42/2025. (III. 11.) kormányrendeletben olvashatók. Ez a korábbi árrésstop jogi alapja, nem a kivezetésről szóló új törvényjavaslat.
Árrésstop kivezetése: mely termékeket érintheti?
Az árrésstop kivezetése az élelmiszerekre és a drogériai termékekre vonatkozó árréskorlátozást egyaránt érintené.
Az élelmiszereknél olyan mindennapi termékcsoportok tartoznak az érintett körbe, mint például egyes tejtermékek, húsok, tojás, liszt, cukor és étolaj.
A drogériai oldalon különféle tisztálkodási, higiéniai és háztartási termékekre vonatkoztak a korlátozások.
A változás nem minden bolt minden termékére vonatkozik azonos módon. Az árrésstop korábban is meghatározott kereskedői körre és terméklistákra épült.
A vásárlók számára ezért az lesz a fontos, hogy a jogszabály megszűnése után az általuk rendszeresen vásárolt termékek ára miként alakul az egyes üzletekben.
Drágulhatnak az élelmiszerek az árrésstop kivezetése után?
Az árrésstop kivezetése nagyobb szabadságot ad a kereskedőknek az árak meghatározásában. Ez elméletileg lehetővé teszi a korábbinál magasabb árrések alkalmazását, de nem kötelezi a boltokat áremelésre.
A verseny továbbra is jelentős tényező marad. Ha egy áruházlánc érezhetően megemeli egy gyakran vásárolt alapélelmiszer árát, miközben a versenytársak olcsóbban kínálják ugyanazt, vásárlókat veszíthet.
Másrészt a kereskedőknek az emelkedő működési költségeket, a béreket, az adókat és a beszerzési árakat is figyelembe kell venniük.
Emiatt a kivezetés után termékenként eltérő folyamatok következhetnek: bizonyos árak emelkedhetnek, mások változatlanok maradhatnak, és egyes termékeknél az akciók miatt árcsökkenés is előfordulhat.
Konkrét számítás: mennyivel változhat egy termék ára?
Érdemes egy egyszerű, kizárólag szemléltető példán keresztül megvizsgálni, hogyan hat az árrés növekedése a fogyasztói árra.
Tegyük fel, hogy egy termék nettó beszerzési ára 1000 forint, az alkalmazott árrés pedig a beszerzési ár 10 százaléka. Ebben az esetben a nettó eladási ár 1100 forint.
Ha ugyanennél a terméknél a kereskedő 20 százalékos árrést alkalmazna, a nettó eladási ár 1200 forintra emelkedne.
Ez a nettó eladási árban 100 forintos, vagyis körülbelül 9,1 százalékos növekedést jelentene.
Ha a terméket változatlan, 27 százalékos áfa terhelné, akkor a bruttó ár 1397 forintról 1524 forintra változna.
Ez nem előrejelzés, hanem számítási példa. Nem állítja, hogy a boltok ténylegesen ilyen mértékben emelik majd áraikat. Az árváltozás nagysága attól függ, hogy a kereskedő egyáltalán módosítja-e az árrést, és közben hogyan alakulnak a beszerzési költségek.
Mennyivel kerülhet többe egy család havi bevásárlása?
Az árrésstop kivezetése kapcsán a háztartások számára nem egyetlen termék ára, hanem a teljes havi bevásárlási kiadás a meghatározó.
Vegyünk példaként egy családot, amely havonta 100 ezer forintot költ élelmiszerre és alapvető háztartási termékekre.
Ha ennek a kosárnak az átlagos ára 2 százalékkal emelkedne, az havi 2000 forintos többletkiadást jelentene. Négy százalékos emelkedésnél havi 4000 forinttal, hat százalékos növekedésnél pedig havi 6000 forinttal nőne a kiadás.
Éves szinten ezek az összegek rendre 24 ezer, 48 ezer és 72 ezer forintnak felelnének meg, feltételezve, hogy a vásárlási szokások és az árszint egész évben változatlanok.
A számítások kizárólag különböző forgatókönyveket mutatnak be. Nem jelentenek hivatalos becslést az árrésstop kivezetésének várható hatásáról.
A családok költségvetését más változások is érinthetik: a támogatásokkal kapcsolatos adminisztráció például váratlan kiadást okozhat, amiről a családi pótlék visszafizetéséről szóló korábbi cikkünkben írtunk. Az árrésstop hatásának értékelésénél ugyanakkor fontos, hogy egy átlagos bevásárlókosárban olyan termékek is szerepelnek, amelyekre nem vonatkozott az árrésstop. Ezért az érintett termékek esetleges árváltozása nem feltétlenül jelenik meg ugyanakkora százalékban a teljes havi kiadásban.
Miért támogatták a kereskedők az árrésstop megszüntetését?
Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözölte a kivezetés tervét. A szervezet szerint a szabályozás megszüntetése hozzájárulhat a piaci verseny helyreállításához, és nagyobb mozgásteret biztosíthat az akcióknak.
A kereskedelmi érdekképviselet arra is felhívta a figyelmet, hogy az árréskorlátozás a hazai beszállítók helyzetére és az üzletek beszerzési döntéseire is hatással volt.
A szövetség értékelése szerint az intézkedés hozzájárulhatott az importnyomás erősödéséhez, miközben nehezítette a kereskedők és a magyar termelők közötti együttműködést.
Ez a kereskedelmi szereplők álláspontja, nem pedig annak bizonyítéka, hogy a kivezetés minden piaci szereplő számára egyformán kedvező lesz.
Mi történhet a kisboltokkal és a hazai termelőkkel?
A kisebb üzletek jellemzően kevesebb árut vásárolnak, ezért beszerzési feltételeik gyakran kedvezőtlenebbek a nagy áruházláncokénál.
Amikor egy nagy kereskedő alacsony, jogszabályban korlátozott árréssel értékesít bizonyos termékeket, a kisboltok nehezen tudják követni az így kialakuló árakat.
Az árrésstop megszüntetése ezért csökkentheti ezt a versenynyomást, de önmagában nem oldja meg a kisebb üzletek magasabb beszerzési és működési költségeit.
A hazai termelők számára az lehet kedvező, ha a kereskedők ismét rugalmasabban alakíthatják a beszerzési szerződéseket, a termékkínálatot és a promóciókat.
Ugyanakkor a beszállítói verseny, a szállítási költségek és az importtermékek ára továbbra is meghatározó marad.
Az inflációra is hatással lehet a változás
Az árrésstop kivezetésének egyik legfontosabb gazdasági kérdése az inflációra gyakorolt hatás.
Ha az érintett termékek ára egy alkalommal megemelkedik, az átmenetileg növelheti a fogyasztói árindexet. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az áremelkedés üteme hosszabb távon is gyorsulni fog.
Az infláció alakulását számos más tényező is befolyásolja: az energiaárak, az árfolyam, a mezőgazdasági termelés, a bérek, a fogyasztói kereslet és a vállalkozások költségei.
Fontos különbség az is, hogy egy termék ára egyszer megemelkedik, vagy hónapról hónapra folyamatosan gyorsuló ütemben drágul.
A kormány a kivezetés indoklásában az infláció normalizálódását és a forint erősödését emelte ki. Ezek kedvező feltételeket teremthetnek, de nem garantálják, hogy minden termék ára stabil marad.
Mit tehetnek a vásárlók az árrésstop megszűnése után?
A változás időszakában különösen hasznos lehet néhány rendszeresen vásárolt termék árának követése.
Érdemes az egységárakat összehasonlítani, mert a kisebb vagy nagyobb kiszerelés könnyen félrevezető lehet. Egy literre, kilogrammra vagy darabra vetített ár gyakran pontosabb képet ad a tényleges költségről.
Az akciós ajánlatokat is célszerű ellenőrizni. Egy feltűnő százalékos kedvezmény önmagában nem bizonyítja, hogy az adott termék valóban olcsóbb a más üzletekben kapható alternatíváknál.
A nagyobb bevásárlások előtt érdemes listát készíteni, összehasonlítani az üzletek ajánlatait, és a tartós termékekből is csak annyit vásárolni, amennyire valóban szükség van.
Az árrésstop megszüntetése miatt önmagában nem indokolt pánikszerű készletezésbe kezdeni, hiszen a tényleges árváltozások mértéke egyelőre nem ismert.
Összegzés: megszűnhet a korlátozás, de az árak sorsa még nyitott kérdés
A kormány benyújtott javaslata az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstop teljes kivezetését célozza. A változás a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lépne életbe, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a módosítást.
Az árrésstop kivezetése után a kereskedők nagyobb szabadságot kaphatnak az árképzésben, miközben a vásárlók számára a legfontosabb kérdés az marad, hogy a mindennapi termékek mennyibe kerülnek majd.
Az árrésstop megszüntetése nem jelent automatikus, minden termékre kiterjedő drágulást. Az árakat a piaci verseny, a beszerzési költségek és a kereskedők üzleti döntései együttesen alakítják majd.
A következő meghatározó fejlemény a törvény parlamenti elfogadása és kihirdetése lesz. Ekkor válik ismertté az árrésstop megszűnésének pontos időpontja.
