Megdrágult a trappista sajt és a kristálycukor – többe kerül a bevásárlás a Lidl, a Penny és az Aldi üzleteiben

A trappista sajt és a kristálycukor drágulása volt az októberi élelmiszerár-felmérés két legszembetűnőbb eredménye. A Lidl, a Penny és az Aldi üzleteiben vizsgált, közel húsz termékből álló bevásárlókosárért szeptemberhez képest valamivel többet kellett fizetni. Az éves összehasonlítás ugyanakkor kedvezőbb képet mutat: a kosár összértéke 11,74 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

A havi és az éves árváltozás közötti különbség jól mutatja, miért érezhetik sokan továbbra is drágának a mindennapi bevásárlást. Attól ugyanis, hogy egy meghatározott termékkosár éves összevetésben olcsóbb lett, még előfordulhat, hogy egyes alapvető élelmiszerek ára rövid idő alatt jelentősen megemelkedik.

Trappista sajt: egyetlen hónap alatt 16 százalékos drágulás

Az októberi felmérésben a trappista sajt mutatta a legnagyobb áremelkedést. Kilónkénti átlagára 16,03 százalékkal haladta meg a szeptemberi szintet. Ez különösen azoknak a háztartásoknak jelenthet érzékelhető többletkiadást, amelyek rendszeresen vásárolnak sajtot reggelihez, szendvicsekhez vagy főzéshez.

A százalékos változás nagyságát egy egyszerű számítás szemlélteti. Ha egy kilogramm trappista sajt szeptemberben 2500 forintba került volna, akkor 16,03 százalékos drágulás után az ára megközelítené a 2901 forintot. Ez csak számítási példa, nem a felmérésben mért tényleges bolti ár.

A vásárlóknak azért is érdemes a kilogrammonkénti árat figyelniük, mert a különböző kiszerelések, szeletelt és tömbös termékek árai jelentősen eltérhetnek. Egy kisebb csomag első pillantásra kedvezőbbnek tűnhet, miközben egységár alapján drágább lehet.

A kristálycukor ára is jelentősen emelkedett

A második legfeltűnőbb változást a kristálycukornál mérték. Az egykilogrammos mennyiségre számított átlagár 6,1 százalékkal nőtt szeptemberhez képest.

A cukor nemcsak közvetlenül, a háztartási bevásárlások során fontos termék. Az élelmiszeripar számos területen használja, ezért az alapanyagpiacon kialakuló árváltozások hosszabb távon más termékek költségeire is hatással lehetnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden cukrot tartalmazó élelmiszer ára automatikusan ugyanilyen arányban emelkedik.

A vizsgált termékek többségénél ugyanakkor nem tapasztaltak hasonló drágulást. Több élelmiszer ára változatlan maradt, illetve egyes esetekben mérséklődött. Így a teljes kosár havi drágulása jóval kisebb lehetett annál, mint amit a trappista sajt önmagában mutatott.

Mi állhat a sajt drágulásának hátterében?

A tejágazat helyzete összetett, és a sajtok bolti árát több tényező is befolyásolja. Ilyen lehet a tej felvásárlási ára, a feldolgozás és a szállítás költsége, a kereskedelmi verseny, valamint az importtermékek aránya.

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az ágazat nehézségeiről beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar tejtermelőknek az alacsony felvásárlási árak, a költségek és a külföldi termékekkel folytatott verseny egyszerre jelentenek kihívást.

A szakember tájékoztatása szerint a sajtoknál az import aránya a korábbi, megközelítőleg 50 százalékról mintegy 70 százalékra emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a hazai sajtpiac jelentős mértékben függ a külföldi beszállítóktól és az európai piaci folyamatoktól.

Fontos ugyanakkor, hogy az import arányának növekedése önmagában nem bizonyítja az októberi, 16,03 százalékos bolti drágulás közvetlen okát. Ehhez a beszerzési árak, az akciók és az egyes kereskedelmi láncok árazásának részletes vizsgálata is szükséges lenne.

Kevesebb cukor készülhet az Európai Unióban

A kristálycukor árának alakulásában az európai termelési kilátások is szerepet játszhatnak. Az ismertetett európai bizottsági becslés szerint az uniós cukortermelés az előző szezonhoz képest 18 százalékkal, 13,4 millió tonnára csökkenhet.

A szezon végére várható készletekre vonatkozó becslés szintén alacsonyabb mennyiséggel számolt: a korábbi 3,06 millió tonna helyett 2,32 millió tonnával. Ha kevesebb cukor marad raktáron, az szűkítheti a piaci mozgásteret, különösen akkor, ha a következő termelési időszakban sem javulnak a kilátások.

A francia és német termés alakulása szintén fontos, mivel ezek az országok meghatározó szereplői az európai cukorpiacnak. A kisebb kínálat növelheti az import iránti igényt, ugyanakkor a magyar bolti árakra gyakorolt hatás a nemzetközi áraktól, a szerződésektől, a készletektől és a kereskedők döntéseitől is függ.

Egy év alatt mégis 11,74 százalékkal olcsóbb lett a kosár

Az októberi felmérés egyik legfontosabb eredménye, hogy a vizsgált bevásárlókosár összértéke 11,74 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

Ez elsőre ellentmondásosnak tűnhet a sajt és a cukor jelentős havi drágulása mellett, valójában azonban két különböző összehasonlításról van szó. A szeptember és október közötti változás a legutóbbi egy hónap árait mutatja, míg az éves adat egy jóval korábbi árszinthez viszonyít.

Ha például egy azonos összetételű bevásárlókosár egy évvel korábban 20 ezer forintba került volna, akkor 11,74 százalékos csökkenés mellett az idei összeg 17 652 forint lenne. Ez szintén szemléltető számítás, nem a felmérésben szereplő tényleges kosárérték.

Az éves csökkenés nem jelenti azt, hogy minden élelmiszer olcsóbb lett, és azt sem, hogy minden család ugyanekkora megtakarítást tapasztal. A tényleges kiadás attól függ, hogy az adott háztartás milyen termékeket, milyen mennyiségben és melyik üzletben vásárol.

Mit érdemes figyelni a Lidl, a Penny és az Aldi üzleteiben?

A három diszkontlánc kínálatában az akciók, a saját márkás termékek és a kiszerelések miatt ugyanazon termékkategórián belül is jelentős árkülönbségek lehetnek. Egyetlen árfelmérésből ezért nem lehet kijelenteni, hogy a Lidl, a Penny vagy az Aldi minden terméknél olcsóbb lenne a másik kettőnél.

A vásárlók számára három szempont különösen hasznos lehet:

• Egységár: sajtoknál és más eltérő kiszerelésű termékeknél a kilogrammonkénti árat érdemes összehasonlítani.
• Akciók időtartama: egy kedvezményes ár nem feltétlenül jellemzi a termék teljes havi árszintjét.
• Teljes bevásárlókosár: nem biztos, hogy az az üzlet a legkedvezőbb, ahol egyetlen kiválasztott termék a legolcsóbb.

Az októberi adatok alapján a trappista sajt és a kristálycukor drágulása jól érzékelhető, de a teljes élelmiszerkosár helyzetét nem lehet pusztán ebből a két termékből megítélni.

Mit jelent mindez a családi költségvetésnek?

A havi élelmiszer-kiadások tervezésénél nemcsak az inflációs átlagok számítanak, hanem azoknak a termékeknek az árai is, amelyek rendszeresen bekerülnek a kosárba. Ha egy család gyakran vásárol sajtot, akkor a 16 százalékot meghaladó havi áremelkedés érzékelhetőbb lehet számára, mint egy olyan háztartásnak, amely ritkán fogyaszt tejtermékeket.

Ugyanez igaz a kristálycukorra is: a közvetlen többletkiadás azoknál jelentkezhet erősebben, akik nagyobb mennyiséget vásárolnak, például rendszeresen sütnek vagy befőznek.

A PénzZóna.hu az élelmiszerárak változását a háztartások mindennapi kiadásai szempontjából is figyelemmel kíséri.

Az októberi felmérés legfontosabb tanulsága: miközben egyes alapvető élelmiszerek egyetlen hónap alatt jelentősen megdrágultak, a vizsgált bevásárlókosár összességében továbbra is olcsóbb volt, mint egy évvel korábban. A vásárlóknak ezért érdemes egyszerre figyelniük a rövid távú árváltozásokat és a teljes bevásárlás végösszegét.