Nyugdíj mellett adja ki a lakását? Mutatjuk, mennyi adót kell fizetni 150, 250 és 350 ezer forintos bérleti díj után!

A nyugdíj melletti lakáskiadás sokak számára jelenthet rendszeres kiegészítő bevételt, ám a bérleti díj után adót is kell fizetni. A 2026-os szabályok szerint a magánszemélyként végzett ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után főszabály szerint 15 százalék személyi jövedelemadó fizetendő. A Pénzóna kiszámolta, hogy 150, 250, 350 és 450 ezer forintos havi bérleti díjaknál mennyi pénz marad a tulajdonosnál.

A nyugdíjas státusz önmagában nem jelent adómentességet. Az öregségi nyugdíj folyósítását ugyanakkor a lakáskiadásból származó jövedelem önmagában nem csökkenti.

Nyugdíj melletti lakáskiadás: milyen adót kell fizetni?

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az önálló tevékenységből származó jövedelmek közé tartozik. Az általános személyijövedelemadó-kulcs 15 százalék.

Magánszemélyként végzett ingatlan-bérbeadás esetén főszabály szerint nem kell társadalombiztosítási járulékot vagy szociális hozzájárulási adót fizetni.

Az adó alapját kétféle módszerrel lehet meghatározni: 10 százalékos költséghányaddal vagy a szabályosan igazolt, tényleges költségek tételes elszámolásával.

A NAV hivatalos tájékoztatója alapján a bérlőre a tényleges fogyasztás, vagyis a mérőórák állása szerint továbbhárított közüzemi díjak nem számítanak bele a bérbeadó adóköteles bevételébe.

Ennyi marad 150 ezer forintos havi bérleti díjból

Ha egy nyugdíjas havi 150 ezer forintért adja ki a lakását, és a 10 százalékos költséghányadot alkalmazza, a bevétel 90 százaléka lesz az adóköteles jövedelem.

• Havi bérleti díj: 150 000 forint
• 10 százalékos költséghányad: 15 000 forint
• Adóköteles jövedelem: 135 000 forint
• Fizetendő szja: 20 250 forint
• Adó után megmarad: 129 750 forint

Ha a lakás egész évben bérbe van adva, az éves bevétel 1,8 millió forint, amelyből 243 ezer forint személyi jövedelemadót kell fizetni.

250 ezer forintos bérleti díjnál már 405 ezer forint az éves adó

Havi 250 ezer forintos lakáskiadás esetén az éves bevétel 3 millió forint.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazásával 2,7 millió forint lesz az adóköteles jövedelem, amely után 405 ezer forint szja fizetendő.

A tulajdonosnál így havi 216 250 forint, éves szinten 2 595 000 forint marad az adó levonása után.

Ez még nem a tényleges nyereség, mert az ingatlan fenntartásával kapcsolatos kiadásokat is figyelembe kell venni.

Nyugdíj melletti lakáskiadás: számítás 350 és 450 ezer forintra

A nyugdíj melletti lakáskiadás magasabb bérleti díj esetén jelentősebb éves adófizetési kötelezettséggel járhat.

Ha a havi bérleti díj 350 ezer forint, az éves bevétel 4,2 millió forint. A 10 százalékos költséghányad alkalmazásával az éves szja 567 ezer forint.

Ebben az esetben a tulajdonosnál havi 302 750 forint marad az adó levonása után.

Havi 450 ezer forintos bérleti díjnál az éves bevétel 5,4 millió forint, az éves személyi jövedelemadó pedig 729 ezer forint.

Így az adó után havonta 389 250 forint marad a bérbeadónál.

Mikor éri meg a tételes költségelszámolás?

A 10 százalékos költséghányad egyszerű megoldás, mert nem szükséges minden egyes költséget külön számlával igazolni. Ha azonban a tulajdonosnak jelentősebb elszámolható kiadásai vannak, a tételes elszámolás kedvezőbb lehet.

Vegyünk egy havi 250 ezer forintért kiadott lakást, amelynek éves bérleti bevétele 3 millió forint.

Tegyük fel, hogy az év során 600 ezer forint, a jogszabályi feltételeknek megfelelően elszámolható költség merül fel.

• Éves bevétel: 3 000 000 forint
• Elszámolható költség: 600 000 forint
• Adóköteles jövedelem: 2 400 000 forint
• Fizetendő szja: 360 000 forint

A 10 százalékos költséghányaddal számított 405 ezer forintos adóhoz képest ez 45 ezer forint megtakarítást jelent.

Fontos azonban, hogy csak a törvény szerint elszámolható, megfelelően igazolt kiadások vehetők figyelembe.

Kell adószám a nyugdíj melletti lakáskiadáshoz?

A lakáskiadás nem minden esetben teszi kötelezővé az adószám kiváltását. Bizonyos feltételek teljesülése mellett a magánszemély adószám nélkül is bérbe adhat ingatlant.

Más lehet a helyzet, ha a tulajdonos olyan tevékenységet végez, amelyhez adószám szükséges, vagy speciális adózási szabályok vonatkoznak rá.

A témával részletesebben is foglalkoztunk korábbi írásunkban: adószámos magánszemély 2026-ban – fontos tudnivalók az adózásról.

A rezsi és a közös költség is befolyásolhatja az adózást

A bérleti díj mellett a tulajdonos gyakran közüzemi díjakat vagy közös költséget is beszed a bérlőtől.

A tényleges fogyasztás alapján, megfelelő elszámolással továbbhárított közüzemi díjak főszabály szerint nem minősülnek a bérbeadó bevételének.

A közös költség bérlő által megtérített összege azonban bevételnek minősülhet, ezért a különböző tételeket célszerű pontosan elkülöníteni.

Nyugdíj melletti lakáskiadás: mikor kell befizetni az adót?

A nyugdíj melletti lakáskiadás adóelőleg-fizetési kötelezettséggel is járhat.

Ha a bérlő magánszemély, az adóelőleg megállapítása és befizetése főszabály szerint a bérbeadó feladata. Az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetni, az előlegfizetés törvényi feltételeinek figyelembevételével.

Ha a bérlő kifizetőnek minősülő vállalkozás, főszabály szerint a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be az adóelőleget.

Az éves szja-bevallásban a bérbeadásból származó jövedelmet és a megfizetett adóelőlegeket is megfelelően szerepeltetni kell.

A NAV bevallási tervezetét is ellenőrizni kell

A NAV által elkészített eSZJA-tervezet nem feltétlenül tartalmaz minden lakáskiadásból származó bevételt, különösen akkor, ha a bérlő magánszemély.

Ezért a nyugdíjas ingatlantulajdonosnak is ellenőriznie kell a tervezetet, és szükség esetén ki kell egészítenie a bérbeadás adataival.

A nyugdíj melletti lakáskiadás tehát továbbra is lehetőséget ad rendszeres kiegészítő bevételre, de az adózási szabályokat ugyanúgy be kell tartani, mint más magánszemélyek esetében.

A Pénzóna számításai szerint a 10 százalékos költséghányad alkalmazásával a bérleti díj 86,5 százaléka marad meg a 15 százalékos szja levonása után, amennyiben nincs más adóalapot vagy adófizetést módosító körülmény.